|  Bécs  |  Történet  |  Közlekedés  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Gasztronómia  |  Látnivalók Bécsben  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Látnivalók Bécsben

Bécs városát hat részre tagolva tudjuk a nevezetességeket tökéletesen áttekinteni. Ez a hat rész az összes fontosabb városi látnivalót illetve nevezetességet tartalmazza, melyet Bécs városába látogató turisták érdemes lehet látni. Azonban a nevezetességek tökéletes megismeréséhez elengedhetetlen a települést körülvev? híres épületek megtekintése is.

 
A Stephansdom-negyed:

A régi Bécs ezen negyede kicsi utcákból és kontraszként hatalmas terekb?l áll. A II. Világháborút követ? ásatásokkor került el? egy régi római korból való katonai tábor maradványait, így a régi város ezen negyedében minden egyes fontos állomás képviselteti magát, az ókortól egészen a császári székhely koráig. Az épületek nagy része ma is funkcionál, mint kormányhivatal vagy cukrászda, ételeivel hívogató vendégl?, mégis a bécsi központ uralkodó látványossága, s egyben a tér meghatározó építészeti remekm?ve a Stephansdom.

 
Stephansdom:

A város szívében magasodó Stephansdom a turisták egyik kedvelt célpontja, valamint az osztrákok egyik legnagyobb becsben tartott gótikus építménye. A ma is megcsodálható templom alapjait 1147-ben rakták le, tehát a dóm több, mint nyolcszáz éve hirdeti ezen a helyen Isten égéjét. A mai Stephansdom legrégebbi részei a 13. században épített Riesentor (Óriáskapu), valamint a Heidentürme (Pogánytornyok). A templom mai formáját a 14. 15. századi átépítés során nyerte el, mely során megépült a gótikus hajó, a karzat és az oldalkápolnák. Kés?bb is folytak apróbb munkálatok, ezek során került sor alsó sekrestye, valamint egyéb részek hozzáépítésére, de a Szent István Székesegyház mai arculatát kialakító f?bb motívumok a 14-15. századból valók. Az ide érkez? turistának érdemes megcsodálnia a nyugati homlokzat román stílusú tornyait, és gótikus stílusú rózsaablakokkal díszített oldalkápolnáját. A templomba lép? turistának érdemes még belépése el?tt megcsodálnia a mázas cseréptet?t, mely a Habsburg címert ábrázolja illetve a Stephansdom f?bejáratát, mely az építési munkálatok során talált mamutcsontról kapta a nevét. A mai napig Óriáskapu néven emlegetett bejáratot az utolsó ítélet napját ábrázoló domborm? díszíti.


A Stephansdom f?oltára (Flickr by Pictophile)


A templom belsejének megkapó látványossága a f?oltár, melyet Tobias és John Pock tervei alapján építettek 1641-ben. A f?oltár központi festménye a székesegyház névadójának megkövezését ábrázolja. A f?oltár mögött öt hatalmas bibliai jeleneteket ábrázoló ablak jutatja el a fényt a f?oltár építményére. A f?oltárral szemben álló Óriásorgona hatalmas sípjai a II. Világháborúban megsemmisültek, de a mai modern orgona époly szerves része az épületnek, mint el?dje. A f?oltártól az Óriáskapuig szobrokkal díszített oszlopok sora szabdalja fel az óriás teret. A Szent István székesegyház alatti katakombákhoz is lejuthat a templomba ellátogató látogató, a lépcs?sor a egészen a katakombák szívéig vezet le. A föld színe alatt kiterjedt katakomba rendszert találhatunk, mely a Habsburg uralkodók veséit is magában rejti. A rézurnák a mai napig megtekinthet?k, a katakombarendszerben, mely a székesegyházat övez? terek alatt húzódik végig.
 

Postsparkasse:

A Stephans negyed szecessziós példáinak egyike a Wagner által tervezett Postsparkasse (Osztrák Postatakarékbank) épülete, mely 1904-1906 között épült. A remek terveknek köszönhet?en mai napig is a modernség hangulatát tükrözi, pont mint a századfordulón. Az építmény jellegzetességei a kiugró ereszek, a baldachint tartó oszlopok, az angyalszobrok, s a párkányzatdíszek.
Wagner a ötvözte a díszítést a funkcionális felhasználhatósággal, hiszen funkcionális elemei az épület ékkövei is egyben. A bankcsarnok maga, az épülethez hasonlóan, modern építészeti gondolkodásmódot érzékeltet. A nagy üvegtet?s bankcsarnok, alumíniummal bevont óriás oszlopok Wagner újító szellemiségét árulják el. Wagner terveinek részletességét hangsúlyozza, az a tény is, hogy a mai napig használt hivatali zsámolyok is az ? ötletességét dicsérik.

                                                                                                                                                                            A Postatakarékbank épülete
                                                                                                                                                                                (Flickr by El Romano)

Ruprechtkirche:

A Duna csatorna mentén álló repkénnyel befutatott Ruprechtkirche Bécs legrégebbi temploma. A 12. század végéig a város f?templomaként szolgáló Ruprechtkirche sértetlen ablaküvegei a mai napig megtekinthet?ek.
Bár belseje a többszöri átalakítás miatt kevésbé érdekes lehet a turisták számára, de a két festett üvegablak kárpótol minket az egyéb hiányosságokért. Így megéri megcsodálni Bécs legrégebbi templomát is, egy hosszabb kirándulás alkalmával.




A Ruprechtkirche (Flickr by tarlis.machado)


Hofburg-negyed:

A valaha egyszer? er?dítmény a hosszú évek alatt óriási építménykomplesszummá a Hofburggá alakult át. A palota egészen a Habsburgok bukásáig 1918-ig folyamatosan n?tt. Az udvari élet pompája vonzotta a tehet?sebb réteget, így a palota körüli épületek egykori tulajdonosaik gazdagságáról árulkodnak. Ez a gazdagság, fény?zés ma turisták ezreit vonzza.

 
Hofburg:

A Hofburg negyed központi épületegyüttese a hajdani császári lakhely, maga a Hofburg. A Hofburg az egykori császárok és feleségeik lakosztályait, múzeumokat, apró meghitt kápolnákat, egy templomot, az Osztrák Nemzeti Könyvtárat, a Spanyol Lovasiskolát és a mai Ausztria hivatalainak egy részét öleli fel. Ma a Hofburgban található a hivatalos székhelye az Ausztriai Elnöki Hivatalnak. A Habsburgok az építménykomplesszumból kormányozták az óriási Habsburg-birodalmat, s a hosszú ideig tartó uralkodás alatt, mind alakítgatták az épületegyüttest, míg végül elnyerte mai formáját. Ez a folyamatos építéssorozat idézte el?, hogy a Hofburg különböz? építészeti stílusba tartozó épületeket foglal magába. A ma turistája megcsodálhatja Sissi, Erzsébet királyné és férje Ferenc József lakosztályait, s a Sissi Múzeumba is betekinthet a kíváncsi látogató. A magyarok kedvenc császárnéja 1853-ban ismerkedett meg az 1830-ban született és 18 évesen trónra lép? Ferenc Józseffel. Röviddel megismerkedésük után házasodtak össze. A királyné népének körében közszeretettnek örvendett kiváló, nemes tulajdonságai miatt. Az uralkodópár élete nem volt nehézségekt?l mentes, többszöri háborúk indítása, az 1867-es kiegyezés, családi tragédiák árnyékolták be életüket. Sissi, a magyarok királynéja, fiának Rudolfnak 1889-es öngyilkossága után, végleg megtört. A vég Genfben érkezett el hozzá 1898-ben, ahol merénylet áldozata lett. Férje, Ferenc József jóval túlélte feleségét, hiszen 1916-ban bekövetkezett haláláig uralkodott.


A Hofburg (Flickr by Patxi64)


A császári élet mindennapi használati eszközeit is megtekintheti az ide látogató a Silberkammer épületrészben. A díszes étkészletek, szervírozótálak, és más pompás ezüst eszközök a Habsburgok hatalmas vagyonáról árulkodnak. A vagyon nemcsak a mindennapok során használt eszközökben mutatkozik meg. A Világi és egyházi kincstár részében m?kincseket, ékszerek (Német-Római császári korona, jogar, országalma), koronák, fegyverek mutatják a pompa nagyságát. A világi élet mellett a császári uralkodók számára éppoly fontos volt az egyházi élet is. Err?l tanúskodnak a Hofburgban található kápolnák, templomok. A burgkapelle a palota egyik legrégebbi része, melyet szintén többször átalakítottak. A kápolna érdekessége, hogy falai között nem egyszer csendültek fel Mozart és más híres zenem?vek lágy dallamai. A császári székhelyhez tartozik még a barokk könyvtár épülete is, melyet Josef Emanuel Fischer von Erlach építetett. A híres könyvtárak között nyilvántartott gy?jtemény megannyi ritkaságot sorakoztat fel a diófa polcokon. A Hofburg épületeit a körülötte elterül? parkok teszik emlékezetessé a turisták számára. Bár mindkét park csak viszonylag kés?n, a napóleoni uralom alatt jött létre, mára már a Hofburg részévé vált.

 
Albertina:

A Földön legnagyobb becsben tartott nyomat-, grafikai és akvarell gy?jteményét ?rzi az Albertina néven ismertté vált palota. A 65 ezer rajz és majdnem egymillió fából készült metszet és rézkarc között fellelhet? olyan m?vészek alkotásai is, mint Albrecht Dürer és Gustavo Klimt. Az épület érdekes nevét Albert szásztescheni hercegr?l kapta a nevét. Bár nincs állandó kiállítása a kiállítások mindig felvonultatnak egy-egy ritkaságszámnak mondható Dürer, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello vagy Rubens által készített rajzot is. A hajdani Mária Terézia palotát mindenképpen érdemes meglátogatni a képz?m?vészetek iránt érdekl?d? s?t rajongó látogatóknak.

Kapuzienerkirche:

A Kapuzienerkirche a Habsburg-uralkodóház temetkezési helye. A Kapuzienerkirche alatt található Kaisergruft-ban húzódik a császári kripta, mely 1619-ben alapítottak, s azóta 146 Habsburgnak nyújt végs? nyughelyet, közöttük megtalálhatóak olyan híres történelmi személyiségek,mint Mária Terézia és férje, Ferenc József és Erzsébet királyné. A Kapuzienerkirche csak az uralkodók porhüvelyét rejti, hiszen szívük az Augustinerkirchében található meg ezüst urnákban, míg veséik bronzurnákban a Stephansdomban nyugszanak.

Schottering és Alsergrund:

A Duna mentén fekv? negyedben elrejtve bár de sok érdekesség rejt?zik. A Ferenc Jószef által alapított Votivkirche éppúgy, mint Bécs városának egyik kiemelked? operaháza a Volksoper.

Votivkirche: 

A Votivkirche-t vagy magyarul a Fogadalmi templomot Ferenc József emeltette. A Fogadalmi templom emléket állít Ferenc József 1853. február 18.-án történ? megmenekülésének. Az uralkodót Libényi János magyar szabólegyény próbálta meggyilkolni egy késsel. A sikeres túlélés után a császár öccse alapítványt hozott létre, és az így összegy?lt pénzb?l épült fel a templom. Az építést 1856-ban kezdték el, de csak viszonylag kés?n 1879-ben fejezték be. A csipkés tornyok és érdekes toronymegoldások alatt számos h?s emlékét ?rzik a kápolnák. Legmegkapóbb talán a törökök ellen h?ssé vált Niklas Salm emlékére épített szarkofág.


 


A Votivkirche (Flickr by mastino70)

Volksoper:

A Volksoper a Staatsoper mellett Bécs kiemelked? Operaházainak egyike. Iparmágnások által létrehozott alapítvány pénzéb?l épült. Homlokzata a mai napig teljesen meg?rizte az építéskor kialakított hangulatot, és formát.

A Volksoper (Flickr by Yukino Miyazawa)

Az el?adások palettája széles kör?, egyaránt felvonultat vígoperákat, zenés-táncos darabokat és operetteket is.

Városháza és múzeum-negyed:

Ferenc József császár tervei alapján az 1850-es években építették fel a mai napig legnagyobb intézményeket magába foglaló épületegyüttest. A negyed fest?i utcái, szerény palotái és barokk templomaival múltba történ? utazást kínál az érdekl?d?knek. A negyedben olyan kiemelked? kulturális intézmények találhatóak meg, mint a Burgtheater vagy a Természettudomány- és a Kunsthistorisches Museum. A múzeumok a mai napig is rendkívüli népszer?séget vívnak ki a Bécsbe érkez?k körében.

Parlament:

A mai Ausztria kormányzásának központja a Theophil Hansen által tervezett Parlament. Az eredetileg más funkcióra tervezett épület építését 1874-ben kezdték meg. Az építmény átadására tíz év múlva 1884-ben került sor. Az óriási épület bejárata valamivel magasabb található, mint az utca szintje. A két eltér? magasság áthidalására egy pódium szer? építmény szolgál, melynek aljánál már szobrokkal találkozhatunk. Az épület maga a görög ókort idézi, a demokrácia bölcs?jét. Ezt támasztja alá a felt?n? görög és római történetírók márványból készült szobrai, az ókori tudósok és államférfiak állított emlékm?vek. A f?épület el?tt közvetlenül magasodik az Athenbrunnen, melynek csúcsán Pallas Athéné szobra csodálható meg.

A Parlament (Flickr by Astro Guy)

A szök?kút csak húsz évvel a Parlament épületének befejezése után került mostani helyére, 1902-ben avatták fel a Karl Kundman által megálmodott monstrumot. A Parlament épületének történetének meghatározó dátuma 1918. november 11. Ezen a napon kiáltották ki az épületben a Német-Osztrák Köztársaságot. Az épület ma a kormány üléseinek székhelye, Ausztria politikai életének központja. A parlament két háznak ad székhelyet. Egyrészt a Nationalrat, azaz alsóház, illetve a Bundesrat (fels?ház) is itt tartja üléseit. Az alsóház képvisel?inek száma 183. A négy évre választott képvisel?ket két táborra oszthatjuk: az ellenzékre, illetve a kormányzó pártra. Az alsóházzal ellentétben a fels?ház tagjait Ausztria kilenc tartományának képvisel?i adják. Feladatuk a törvényhozás folyamatában jelent?s. Az alsóház által már elfogadott törvényjavaslatokat hagyják jóvá.

Rathaus:

Karcsú, az ég felé tör? torony, rozettás ablakok és loggiák fémjelzik a bécsi által csak Neues Rathaus néven emlegetett városháza épületét. A neogótikus stílusban 1883-ban épített épület az építész Friedrich von Schmidt munkáját dicséri, aki versenypályázat során nyert a ma látható épület tervével. A építmény közepén álló 98 m magas torony tetején páncélos-lándzsás lovag vasszobra csodálható meg. Az épület nemcsak tornyáról de balkonmegoldásairól is híressé vált A Rathaus nem kevesebb, mint hét udvara számos lehet?séget kínál a különböz? kulturális programok megrendezésére, mint számos nyáron tartandó koncertekre. A épület legpompásabb épülete a Rathaus egész hosszán átfutó díszterem, az úgynevezett Festsaal. Az épület egyik f? díszít? eleme a Habsburg uralkodók szobrai. A városháza este csodás fényárban úszik, amit mindenképpen érdemes a Bécsbe érkez? turistának megcsodálnia.

 

A Rathaus (Flickr by Patxi64)

Egyetem:

A IV. Rudolf által alapított Bécsi egyetem 1365 óta várja a tanulni vágyó fiatalokat, s öregeket. Ma az egyetem kb. 60 ezer hallgatóval büszkélkedhet. A korábbi katonai gyakorló téren 1883-ban kezd?dtek meg az építkezések. Az épület olasz reneszánsz hangulatot stílusában készült. Az egyetem el?csarnokából könnyedén elérhet? az egyetem jeles eseményeinek helyet adó díszterem. Az építmény belsejében tágas udvar található, s az udvart árkádos rész veszi körül. Az árkádok alatt sorakoznak a legkiválóbb professzorok szobrai. A Bécs Egyetem nyolc Nobel-díjas oktatóval is dicsekedhet. Az egyik itt tanító egyetemi oktató a pszichoanalízis anyja Sigmund Freud.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     A Bécsi Egyetem (Flickr by kamikazey)
Kunsthistoriches Museum:

A nyolc évszázadon át uralkodó Habsburgok temérdek m?vészeti kincset halmoztak fel, amely ma a Szépm?vészeti Múzeumban tekinthet? meg. Az évente másfél millió látogatót fogadó épület története a 19. század végére nyúlik vissza. 1891-ben nyitotta meg kapuit a közönség el?tt az olasz reneszánsz stílusában épített múzeum. Azóta töretlen a sikere a látogatók el?tt, köszönhet?en gazdag gy?jteményének. A kiállított tárgyak között megtaláljuk a festészet remekeit, amelyek f?leg a 15-18. századból valók. A tárlat jelent?s részét a flamand, holland, itáliai, francia, spanyol, angol, valamint német m?vészek által készített festmények adják. A Habsburgok és a Németalföld közti gyümölcsöz? kapcsolat eredményeként a Kunsthistoriches Museum gy?jteményében megtalálható Pieter Brueghel fennmaradt munkáinak negyedrésze, Rubens alkotásainak több darabja, mint például a Ildefonso-oltár, valamint a Heléne Fourment bundában. A flamand festészet mellett fellelhet? a holland is. A holland gy?jteményt gerincét Pieter de Hook, Jacon van Ruisadel és Rembrandt képei adják. Ám nem feledkezhetünk meg a 15-18. század híres olasz alkotójáról Tizianoról sem. Korai m?veit?l kezdve, mint a Cigány madonna, egészen a kései alkotásokig több festmény is kiállításra került. Tiziano mellett Giovanni Bellini, Tintoretto, Giuseppe Arcimboldo, Caravaggio munkái adják az olasz tárlat nagyságát. A francia tárlat már sokkal kisebb az el?z?eknél, azonban kisebb remekm?vek itt is találhatóak, mint Gonella udvari bolond, illetve A jeruzsálemi templom lerombolása.


A Kunsthistorisches Museum (Flickr by Olivier Bruchez)


A Kunsthistoriches Museum gy?jteményét egyéb m?tárgyak is gazdagítják. Az európai területr?l származó darabok szintén a 15-18. századból valók, ám találkozhatunk egyiptomi, görög és római földr?l származó ókori tárgyakkal is. A múzeumban hat különleges egyiptomi és közel-keleti kincsekkel berendezett terem tekinthet? meg. Szarkofágok, isten és istenn? szobrok, Kaminiszut sírkamrája, III. Thutmoszisz király mellszobra, halotti kultusztárgyak, fedeles korsók, múmiakoporsók, kék kerámia víziló szobrocskák, mumifikált állatok, mindennapi használati tárgyak emelik a Kunsthistoriches Muzeum pompáját. Az ókori Egyiptom mellett a Hellász illetve Római Birodalom területér?l származó régiségek is megcsodálhatók. A legfontosabb kiállítási darabok a Magdalensbergi ifjú másolata, egy római császárkori villa stílusában berendezett terem, kisplasztikák és bronztárgyak, figurák és vázák, ékszerek, kámeák, mellszobrok, bizánci és germán tárgyak, s a 1799-ben Erdélyben kiásott népvándorlás korbeli aranykincs.

 
Természettudományi Múzeum: 

A Kunsthistoriches Museum tervez?inek másik alkotása Naturhistoriches Museum néven 1889-ben tárta ki kapuit a látogatók érdekl?d? tekintete el?tt. A Gottfried Semper és Karl von Hasenauer által tervezett építmény kísértetiesen hasonlít a Szépm?vészeti Múzeumra. A tervek alapján tetszet?s bels? kialakítására került sor, mellyel a kiállítási tárgyak szépségét próbálták meg kiemelni, amelyek száma ma nem kevesebb, mint 20 millió.


A Természettudományi Múzeum (Flickr by Premshree Pillai)


Az épületben harminckilenc termen sétálhatunk keresztül, s tekinthetjük meg a természettudományi, földtani, és régészeti alkotásokat felvonultató gy?jteményt. A kiállítási tárgyak közül a legismertebbek, valamint legértékesebbek a 25 ezer éves Villendorfi Vénusz, illetve a Mária Terézia által férjének ajándékozott ékszercsokor. A múzeum 2001-ben a világ tíz legértékesebb múzeumának megtisztel? címének elnyerésében részesült.

 
Burgtheater:

A német nyelven beszél?k legelismertebb színpada a Burgtheater. A Gottfried Semper és Carl von Hasenauer által tervezett épület építési munkálatai 1874-ben kezd?dtek s tizennégy év alatt 1888-ra fejez?dött be. Befejezésekor azonnal megkezdte m?ködését, társulatát a Udvari Színház színészei adták. Folyamatosan funkcionált 1897-ig, amikor is egy rövidebb id?szakra becsukták. A II. Világháború nyomott hagyott rajta, bomba találat érte, mely során csak a nagy lépcs?ház oldalai maradtak éppen. A gondos helyreállítási munkáknak köszönhet?en a károk kijavítása teljesen láthatatlan.


A Burgtheater (Flickr by shlomp-a-plompa)


A császári színház legmegkapóbb része az északi-déli szárny nagy lépcs?szárnya, valamint maga a néz?tér, ahol még mindig a Habsburg birodalom meghatározó színei, azaz a krémszín, az arany, illetve a bíbor uralkodik. Színházi látogatásunk során érdemes még megcsodálni az el?csarnokot, mely egy 60 méter hosszú kanyarodó, gazdagon díszített folyosó.

 
Museumquartier:

Ki hinné ma már el, hogy a világ egyik legnagyobb jelenleg m?köd? múzeumkomplexumának épülete eredetileg istálló volt. Az épület megépítésére VI. Károly adott utasítást. Johann Fischer von Erlachnak. Az egykoron 600 ló elszállásolására tervezett épületet 1918-ban átalakították, s kiállítások színhelyéül szolgált. 1990-ben újabb átalakításoknak köszönhet?en a város egyik kulturális központjává vált. 2001-t?l széles szolgáltatásokat, és kulturális rendezvényeket szervez a bécsiek és az érdekl?dök számára.

A Museumquartier (Flickr by Er. We)


A mai f?épületben megtalálható a Kunsthalle, különböz? színházak, valamint a Ludwig Alapítvány Modern M?vészetek Múzeuma is. Az egykori istállóból mára kedvelt turistacélpont vált, ugyanakkor a helyiek is szívesen meglátogatják a környék kiváló kávéházait, illetve a különböz? rendezvényeket. A f?épület mellett a lóistállók is hasznosításra kerültek, ma itt kulturális szolgáltatásokat nyújtó helyiségek találhatók. Összeségében a csendes nyugodt környék és a kulturális programok széles kavalkádja miatt érdemes egy nyugodt kikapcsolódással töltött estét itt eltölteni.

 
Volkstheater:

A Burgtheater ellenpontjaként 1889-ben alapították meg a Volkstheatert. A Burgtheater pompája mellett, szükség volt egy olyan kulturális intézményre, ahol szélesebb közönség élvezhette, viszonylag mérsékeltebb áron, a különböz? el?adásokat. Az színház építészei között neves tervez?kkel találkozhatunk, mint Ferdinand Fellnerrel és Hermann Helmerrel.


A Volkstheater (Flickr by JeaMY Lee)


A épület kora csúcstechnológiájával épült. Az ezer fér?helyes épület Ausztria és Németország legnagyobb színházai közé tartozik.

 
Opera és Nashmarkt:

A negyed ellentétes hangulatú házakat ölel fel. Megtalálhatók a patináns épületek illetve a modern Mariahilfer Straße üzletei is. Ez a kett?sék éles ellentétet állít a negyed összhangjában. A Mariahilfer Straße hosszú utcájában beváráslólehet?séggel b?ven találkozhatunk. Nem csoda, hogy a német szó mellet, több más ország nyelvei is elhangozhatnak. A Ringstrassetól a város széléig húzódó negyed nevezetességei között megtaláljuk a Naschmarktot, a híres osztrák piacot, valamint a szecessziós palotát is. A kett?sség a mai napig vonzza a turisták tömegét, mely elöl kellemes kávéházakba menekülhet a nyugalomra vágyó kiránduló.

 
Staatsoper:

Mozart Don Juan operájának lágy dallamaival nyílt meg a Bécsi Állami Operaház 1869. május 25.-én. Az épület tervez?i Eduard van der Nüll és August von Siccardsburg páros voltak. Bár az épület a bécsi udvar pompáját, és gazdagságát hirdette a világnak Ferenc József, Habsburg uralkodó ízlését és a bécsiekét sem sikerült megnyernie a neoreneszánsz épületnek. A második Világháború során több már bécsi intézményhez hasonló az Operaházat is bombatalálat érte, mely után jelent?s renoválásra, átépítésre volt szüksége. Az új néz?térrel rendelkez? Staatsoper 1955.november 5.-én fogadta els? vendégeit, akiket Beethoven Fideliójával kápráztattak el.


Az Állami Operaház (Flickr by Flotografie)


Látogatásunk során semmiképpen se mulasszuk el megnézni a loggiában elhelyezked? öt bronzszobrot (H?siesség, Dráma, Fantázia, Humor, Szerelem), valamint a f? lépcs?ház márványlépcs?je mellén elhelyezked? szobrokat, domborm?veket, s a teaszalon meghitt szobácskáját. A Bécsi Állami Operaház legfényesebb ünnepe a húshagyókedd el?tti utolsó kedden megtartott Bécsi Operabál, melyet hagyományosan kering?vel nyit meg a fels? tízezerhez tartozók fiataljai. Kiemelked? rendezvényként említhet? még meg a bécsi karnevál.

 
Majolica Haus:

Az Otto Wagner által tervezett épület a szecessziós stílusú házak egyik tipikus példája. A szecesszió jegyei legjobban a homlokzaton elhelyezked? égetett mázas cserepekben fedezhet?k fel. A cserepeket rózsaszín? rózsák, zöld levelek és kék virágok borítják.


A Majolica Haus (Flickr by Mor (bcnbits))


A falhoz illeszkedik az ablakpárkány díszít? motívumok is. Az épület ma lakóházaknak illetve a földszinten elhelyezked? üzleteknek ad helyet.

 

Szecesszió háza:

A hófehér, kocka alakú épületet a bécsi szecesszió központjaként tartják számon. A kiállításoknak helyet adó épületet Maria Olbrich tervezte a XIX. század fordulóján 1897-ben. Az els? tárlat pedig 1898. októberében került a nagyközönség fókuszának középpontjába. Az épület csaknem ablaktalan, s négy tornya mered az ég felé, tetején félgömb alakú 3000 babérlevélb?l álló díszít?elem található. A babérlevél a gy?zelmet, a méltóságot és a tisztaságot jelképezi. A homlokzaton már els? látásra is szembet?n? az arany felirat, mely az alapítók mottóját tartalmazza: „Minden kornak a maga m?vészetét, a m?vészetnek szabadságát”. A ház jobb oldalán Marcus Antonius oroszlánvonta hadiszekér szobra lelhet? fel. A második Világháború ezt az épületet sem hagyta érintetlenül, a berendezés elt?nt vagy megsérült, s maga a palota egészen az 1970-es évekig lepusztult állapotában maradt fent. Majd a bécsi szecesszió felé fordulásnak köszönhet?en újjáépítették, s ma kifejezetten nagy becsben tartják.


A Szecesszió Háza (Flickr by Koobiekitten)


Belvedere
A bécsi (fels?) Belvedere épülete (Forrás: Thaler Tamás, foto.thaler.hu)

Belvedere
A bécsi (fels?) Belvedere épülete (Forrás: Thaler Tamás, foto.thaler.hu)

 Belvedere negyed:

A török veszedelem elmúlása után Bécs hirtelen terjeszkedésének köszönhet? a mai belvedere-negyed meghatározó épületei. 1683 körül épült a Belvedere-palota. A negyed másik nevezetessége a Karlskirche. A negyedben megtalálhatóak még a turisták által igen kedvelt aprócska parkok, kertek, mely kellemes kikapcsolódás helyszínéül szolgálhatnak.

 
Belvedere palotái és kertjei:

A Johann Lukas von Hildebrandt által tervezett nyári palota Savoyai Jen? érdemeinek elismerésére épült. Savoyai Jen? korán dics?ített hadvezére volt, aki a törökellenes illetve a spanyol örökösödési háborúban jelent?s szerepet játszott. Az nagyratör? tervei szolgáltak alapul a palota megépítése során. A lankás területen épült Belvederét két épületet foglal magában a Alsó-, illetve Fels?-Belvederét, amelyeket a Dominique Girard által tervezett kert köt össze. A szimbolizmus megjelenik a kert három egységében, míg alsó része a négy elemet, középs? a Parnasszus, fels? része pedig az Olümposzt szimbolizálja. A kert egységét a közepén álló lépcs?sor szakítja meg átmenetileg. A lépcs?sor jobb és bal oldalán gyermekek és kerubok jelképezik az év tizenkét hónapját. A legmagasabb ponton található Fels?-Belvedere díszes homlokzata a herceg dics?ségét mutatja, s eredetileg ünnepek tartására használták volna. A Fels?-Belvedere kiemelked? építészeti megoldásai a Sala Terrena herkulesi méret? szobrai által támasztott boltozatos mennyezet, a kápolna Francesco Solimena Feltámadást ábrázoló oltára, illetve angyalszobrai.


A Schloss Belvedere (Flickr by elmada)


Mai funkcióját tekintve a Fels?-Belvedere az Osztrák Képtár m?alkotásainak ad otthont. Az Alsó-Belvedere homlokzata sokkal egyszer?bb a Fels?-Belvederhez viszonyítva. Az eredetileg a herceg mindennapjainak színhelyéül szolgáló rész ma az osztrák barokk m?vészet otthona.


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Bécs