|  Bécs  |  Történet  |  Közlekedés  |  Gazdaság  |  Kultúra  |  Gasztronómia  |  Látnivalók Bécsben  |  Galéria  |  Térkép  |

 

 

 
 
 
Látnivalók Bécsben

Bécs városát hat részre tagolva tudjuk a nevezetességeket tökéletesen áttekinteni. Ez a hat rész az összes fontosabb városi látnivalót illetve nevezetességet tartalmazza, melyet Bécs városába látogató turisták érdemes lehet látni. Azonban a nevezetességek tökéletes megismeréséhez elengedhetetlen a települést körülvevő híres épületek megtekintése is.

 
A Stephansdom-negyed:

A régi Bécs ezen negyede kicsi utcákból és kontraszként hatalmas terekből áll. A II. Világháborút követő ásatásokkor került elő egy régi római korból való katonai tábor maradványait, így a régi város ezen negyedében minden egyes fontos állomás képviselteti magát, az ókortól egészen a császári székhely koráig. Az épületek nagy része ma is funkcionál, mint kormányhivatal vagy cukrászda, ételeivel hívogató vendéglő, mégis a bécsi központ uralkodó látványossága, s egyben a tér meghatározó építészeti remekműve a Stephansdom.

 
Stephansdom:

A város szívében magasodó Stephansdom a turisták egyik kedvelt célpontja, valamint az osztrákok egyik legnagyobb becsben tartott gótikus építménye. A ma is megcsodálható templom alapjait 1147-ben rakták le, tehát a dóm több, mint nyolcszáz éve hirdeti ezen a helyen Isten égéjét. A mai Stephansdom legrégebbi részei a 13. században épített Riesentor (Óriáskapu), valamint a Heidentürme (Pogánytornyok). A templom mai formáját a 14. 15. századi átépítés során nyerte el, mely során megépült a gótikus hajó, a karzat és az oldalkápolnák. Később is folytak apróbb munkálatok, ezek során került sor alsó sekrestye, valamint egyéb részek hozzáépítésére, de a Szent István Székesegyház mai arculatát kialakító főbb motívumok a 14-15. századból valók. Az ide érkező turistának érdemes megcsodálnia a nyugati homlokzat román stílusú tornyait, és gótikus stílusú rózsaablakokkal díszített oldalkápolnáját. A templomba lépő turistának érdemes még belépése előtt megcsodálnia a mázas cseréptetőt, mely a Habsburg címert ábrázolja illetve a Stephansdom főbejáratát, mely az építési munkálatok során talált mamutcsontról kapta a nevét. A mai napig Óriáskapu néven emlegetett bejáratot az utolsó ítélet napját ábrázoló dombormű díszíti.


A Stephansdom főoltára (Flickr by Pictophile)


A templom belsejének megkapó látványossága a főoltár, melyet Tobias és John Pock tervei alapján építettek 1641-ben. A főoltár központi festménye a székesegyház névadójának megkövezését ábrázolja. A főoltár mögött öt hatalmas bibliai jeleneteket ábrázoló ablak jutatja el a fényt a főoltár építményére. A főoltárral szemben álló Óriásorgona hatalmas sípjai a II. Világháborúban megsemmisültek, de a mai modern orgona époly szerves része az épületnek, mint elődje. A főoltártól az Óriáskapuig szobrokkal díszített oszlopok sora szabdalja fel az óriás teret. A Szent István székesegyház alatti katakombákhoz is lejuthat a templomba ellátogató látogató, a lépcsősor a egészen a katakombák szívéig vezet le. A föld színe alatt kiterjedt katakomba rendszert találhatunk, mely a Habsburg uralkodók veséit is magában rejti. A rézurnák a mai napig megtekinthetők, a katakombarendszerben, mely a székesegyházat övező terek alatt húzódik végig.
 

Postsparkasse:

A Stephans negyed szecessziós példáinak egyike a Wagner által tervezett Postsparkasse (Osztrák Postatakarékbank) épülete, mely 1904-1906 között épült. A remek terveknek köszönhetően mai napig is a modernség hangulatát tükrözi, pont mint a századfordulón. Az építmény jellegzetességei a kiugró ereszek, a baldachint tartó oszlopok, az angyalszobrok, s a párkányzatdíszek.
Wagner a ötvözte a díszítést a funkcionális felhasználhatósággal, hiszen funkcionális elemei az épület ékkövei is egyben. A bankcsarnok maga, az épülethez hasonlóan, modern építészeti gondolkodásmódot érzékeltet. A nagy üvegtetős bankcsarnok, alumíniummal bevont óriás oszlopok Wagner újító szellemiségét árulják el. Wagner terveinek részletességét hangsúlyozza, az a tény is, hogy a mai napig használt hivatali zsámolyok is az ő ötletességét dicsérik.

                                                                                                                                                                            A Postatakarékbank épülete
                                                                                                                                                                                (Flickr by El Romano)

Ruprechtkirche:

A Duna csatorna mentén álló repkénnyel befutatott Ruprechtkirche Bécs legrégebbi temploma. A 12. század végéig a város főtemplomaként szolgáló Ruprechtkirche sértetlen ablaküvegei a mai napig megtekinthetőek.
Bár belseje a többszöri átalakítás miatt kevésbé érdekes lehet a turisták számára, de a két festett üvegablak kárpótol minket az egyéb hiányosságokért. Így megéri megcsodálni Bécs legrégebbi templomát is, egy hosszabb kirándulás alkalmával.




A Ruprechtkirche (Flickr by tarlis.machado)


Hofburg-negyed:

A valaha egyszerű erődítmény a hosszú évek alatt óriási építménykomplesszummá a Hofburggá alakult át. A palota egészen a Habsburgok bukásáig 1918-ig folyamatosan nőtt. Az udvari élet pompája vonzotta a tehetősebb réteget, így a palota körüli épületek egykori tulajdonosaik gazdagságáról árulkodnak. Ez a gazdagság, fényűzés ma turisták ezreit vonzza.

 
Hofburg:

A Hofburg negyed központi épületegyüttese a hajdani császári lakhely, maga a Hofburg. A Hofburg az egykori császárok és feleségeik lakosztályait, múzeumokat, apró meghitt kápolnákat, egy templomot, az Osztrák Nemzeti Könyvtárat, a Spanyol Lovasiskolát és a mai Ausztria hivatalainak egy részét öleli fel. Ma a Hofburgban található a hivatalos székhelye az Ausztriai Elnöki Hivatalnak. A Habsburgok az építménykomplesszumból kormányozták az óriási Habsburg-birodalmat, s a hosszú ideig tartó uralkodás alatt, mind alakítgatták az épületegyüttest, míg végül elnyerte mai formáját. Ez a folyamatos építéssorozat idézte elő, hogy a Hofburg különböző építészeti stílusba tartozó épületeket foglal magába. A ma turistája megcsodálhatja Sissi, Erzsébet királyné és férje Ferenc József lakosztályait, s a Sissi Múzeumba is betekinthet a kíváncsi látogató. A magyarok kedvenc császárnéja 1853-ban ismerkedett meg az 1830-ban született és 18 évesen trónra lépő Ferenc Józseffel. Röviddel megismerkedésük után házasodtak össze. A királyné népének körében közszeretettnek örvendett kiváló, nemes tulajdonságai miatt. Az uralkodópár élete nem volt nehézségektől mentes, többszöri háborúk indítása, az 1867-es kiegyezés, családi tragédiák árnyékolták be életüket. Sissi, a magyarok királynéja, fiának Rudolfnak 1889-es öngyilkossága után, végleg megtört. A vég Genfben érkezett el hozzá 1898-ben, ahol merénylet áldozata lett. Férje, Ferenc József jóval túlélte feleségét, hiszen 1916-ban bekövetkezett haláláig uralkodott.


A Hofburg (Flickr by Patxi64)


A császári élet mindennapi használati eszközeit is megtekintheti az ide látogató a Silberkammer épületrészben. A díszes étkészletek, szervírozótálak, és más pompás ezüst eszközök a Habsburgok hatalmas vagyonáról árulkodnak. A vagyon nemcsak a mindennapok során használt eszközökben mutatkozik meg. A Világi és egyházi kincstár részében műkincseket, ékszerek (Német-Római császári korona, jogar, országalma), koronák, fegyverek mutatják a pompa nagyságát. A világi élet mellett a császári uralkodók számára éppoly fontos volt az egyházi élet is. Erről tanúskodnak a Hofburgban található kápolnák, templomok. A burgkapelle a palota egyik legrégebbi része, melyet szintén többször átalakítottak. A kápolna érdekessége, hogy falai között nem egyszer csendültek fel Mozart és más híres zeneművek lágy dallamai. A császári székhelyhez tartozik még a barokk könyvtár épülete is, melyet Josef Emanuel Fischer von Erlach építetett. A híres könyvtárak között nyilvántartott gyűjtemény megannyi ritkaságot sorakoztat fel a diófa polcokon. A Hofburg épületeit a körülötte elterülő parkok teszik emlékezetessé a turisták számára. Bár mindkét park csak viszonylag későn, a napóleoni uralom alatt jött létre, mára már a Hofburg részévé vált.

 
Albertina:

A Földön legnagyobb becsben tartott nyomat-, grafikai és akvarell gyűjteményét őrzi az Albertina néven ismertté vált palota. A 65 ezer rajz és majdnem egymillió fából készült metszet és rézkarc között fellelhető olyan művészek alkotásai is, mint Albrecht Dürer és Gustavo Klimt.

Az Albertina (Flickr by Lessio)

Az épület érdekes nevét Albert szásztescheni hercegről kapta a nevét. Bár nincs állandó kiállítása a kiállítások mindig felvonultatnak egy-egy ritkaságszámnak mondható Dürer, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Raffaello vagy Rubens által készített rajzot is. A hajdani Mária Terézia palotát mindenképpen érdemes meglátogatni a képzőművészetek iránt érdeklődő sőt rajongó látogatóknak.

Kapuzienerkirche:

A Kapuzienerkirche a Habsburg-uralkodóház temetkezési helye. A Kapuzienerkirche alatt található Kaisergruft-ban húzódik a császári kripta, mely 1619-ben alapítottak, s azóta 146 Habsburgnak nyújt végső nyughelyet, közöttük megtalálhatóak olyan híres történelmi személyiségek,mint Mária Terézia és férje, Ferenc József és Erzsébet királyné. A Kapuzienerkirche csak az uralkodók porhüvelyét rejti, hiszen szívük az Augustinerkirchében található meg ezüst urnákban, míg veséik bronzurnákban a Stephansdomban nyugszanak.

Schottering és Alsergrund:

A Duna mentén fekvő negyedben elrejtve bár de sok érdekesség rejtőzik. A Ferenc Jószef által alapított Votivkirche éppúgy, mint Bécs városának egyik kiemelkedő operaháza a Volksoper.

Votivkirche: 

A Votivkirche-t vagy magyarul a Fogadalmi templomot Ferenc József emeltette. A Fogadalmi templom emléket állít Ferenc József 1853. február 18.-án történő megmenekülésének. Az uralkodót Libényi János magyar szabólegyény próbálta meggyilkolni egy késsel. A sikeres túlélés után a császár öccse alapítványt hozott létre, és az így összegyűlt pénzből épült fel a templom. Az építést 1856-ban kezdték el, de csak viszonylag későn 1879-ben fejezték be. A csipkés tornyok és érdekes toronymegoldások alatt számos hős emlékét őrzik a kápolnák. Legmegkapóbb talán a törökök ellen hőssé vált Niklas Salm emlékére épített szarkofág.


 


A Votivkirche (Flickr by mastino70)

Volksoper:

A Volksoper a Staatsoper mellett Bécs kiemelkedő Operaházainak egyike. Iparmágnások által létrehozott alapítvány pénzéből épült. Homlokzata a mai napig teljesen megőrizte az építéskor kialakított hangulatot, és formát.

A Volksoper (Flickr by Yukino Miyazawa)

Az előadások palettája széles körű, egyaránt felvonultat vígoperákat, zenés-táncos darabokat és operetteket is.

Városháza és múzeum-negyed:

Ferenc József császár tervei alapján az 1850-es években építették fel a mai napig legnagyobb intézményeket magába foglaló épületegyüttest. A negyed festői utcái, szerény palotái és barokk templomaival múltba történő utazást kínál az érdeklődőknek. A negyedben olyan kiemelkedő kulturális intézmények találhatóak meg, mint a Burgtheater vagy a Természettudomány- és a Kunsthistorisches Museum. A múzeumok a mai napig is rendkívüli népszerűséget vívnak ki a Bécsbe érkezők körében.

Parlament:

A mai Ausztria kormányzásának központja a Theophil Hansen által tervezett Parlament. Az eredetileg más funkcióra tervezett épület építését 1874-ben kezdték meg. Az építmény átadására tíz év múlva 1884-ben került sor. Az óriási épület bejárata valamivel magasabb található, mint az utca szintje. A két eltérő magasság áthidalására egy pódium szerű építmény szolgál, melynek aljánál már szobrokkal találkozhatunk. Az épület maga a görög ókort idézi, a demokrácia bölcsőjét. Ezt támasztja alá a feltűnő görög és római történetírók márványból készült szobrai, az ókori tudósok és államférfiak állított emlékművek. A főépület előtt közvetlenül magasodik az Athenbrunnen, melynek csúcsán Pallas Athéné szobra csodálható meg.

A Parlament (Flickr by Astro Guy)

A szökőkút csak húsz évvel a Parlament épületének befejezése után került mostani helyére, 1902-ben avatták fel a Karl Kundman által megálmodott monstrumot. A Parlament épületének történetének meghatározó dátuma 1918. november 11. Ezen a napon kiáltották ki az épületben a Német-Osztrák Köztársaságot. Az épület ma a kormány üléseinek székhelye, Ausztria politikai életének központja. A parlament két háznak ad székhelyet. Egyrészt a Nationalrat, azaz alsóház, illetve a Bundesrat (felsőház) is itt tartja üléseit. Az alsóház képviselőinek száma 183. A négy évre választott képviselőket két táborra oszthatjuk: az ellenzékre, illetve a kormányzó pártra. Az alsóházzal ellentétben a felsőház tagjait Ausztria kilenc tartományának képviselői adják. Feladatuk a törvényhozás folyamatában jelentős. Az alsóház által már elfogadott törvényjavaslatokat hagyják jóvá.

Rathaus:

Karcsú, az ég felé törő torony, rozettás ablakok és loggiák fémjelzik a bécsi által csak Neues Rathaus néven emlegetett városháza épületét. A neogótikus stílusban 1883-ban épített épület az építész Friedrich von Schmidt munkáját dicséri, aki versenypályázat során nyert a ma látható épület tervével. A építmény közepén álló 98 m magas torony tetején páncélos-lándzsás lovag vasszobra csodálható meg. Az épület nemcsak tornyáról de balkonmegoldásairól is híressé vált A Rathaus nem kevesebb, mint hét udvara számos lehetőséget kínál a különböző kulturális programok megrendezésére, mint számos nyáron tartandó koncertekre. A épület legpompásabb épülete a Rathaus egész hosszán átfutó díszterem, az úgynevezett Festsaal. Az épület egyik fő díszítő eleme a Habsburg uralkodók szobrai. A városháza este csodás fényárban úszik, amit mindenképpen érdemes a Bécsbe érkező turistának megcsodálnia.

 

A Rathaus (Flickr by Patxi64)

Egyetem:

A IV. Rudolf által alapított Bécsi egyetem 1365 óta várja a tanulni vágyó fiatalokat, s öregeket. Ma az egyetem kb. 60 ezer hallgatóval büszkélkedhet. A korábbi katonai gyakorló téren 1883-ban kezdődtek meg az építkezések. Az épület olasz reneszánsz hangulatot stílusában készült. Az egyetem előcsarnokából könnyedén elérhető az egyetem jeles eseményeinek helyet adó díszterem. Az építmény belsejében tágas udvar található, s az udvart árkádos rész veszi körül. Az árkádok alatt sorakoznak a legkiválóbb professzorok szobrai. A Bécs Egyetem nyolc Nobel-díjas oktatóval is dicsekedhet. Az egyik itt tanító egyetemi oktató a pszichoanalízis anyja Sigmund Freud.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                     A Bécsi Egyetem (Flickr by kamikazey)
Kunsthistoriches Museum:

A nyolc évszázadon át uralkodó Habsburgok temérdek művészeti kincset halmoztak fel, amely ma a Szépművészeti Múzeumban tekinthető meg. Az évente másfél millió látogatót fogadó épület története a 19. század végére nyúlik vissza. 1891-ben nyitotta meg kapuit a közönség előtt az olasz reneszánsz stílusában épített múzeum. Azóta töretlen a sikere a látogatók előtt, köszönhetően gazdag gyűjteményének. A kiállított tárgyak között megtaláljuk a festészet remekeit, amelyek főleg a 15-18. századból valók. A tárlat jelentős részét a flamand, holland, itáliai, francia, spanyol, angol, valamint német művészek által készített festmények adják. A Habsburgok és a Németalföld közti gyümölcsöző kapcsolat eredményeként a Kunsthistoriches Museum gyűjteményében megtalálható Pieter Brueghel fennmaradt munkáinak negyedrésze, Rubens alkotásainak több darabja, mint például a Ildefonso-oltár, valamint a Heléne Fourment bundában. A flamand festészet mellett fellelhető a holland is. A holland gyűjteményt gerincét Pieter de Hook, Jacon van Ruisadel és Rembrandt képei adják. Ám nem feledkezhetünk meg a 15-18. század híres olasz alkotójáról Tizianoról sem. Korai műveitől kezdve, mint a Cigány madonna, egészen a kései alkotásokig több festmény is kiállításra került. Tiziano mellett Giovanni Bellini, Tintoretto, Giuseppe Arcimboldo, Caravaggio munkái adják az olasz tárlat nagyságát. A francia tárlat már sokkal kisebb az előzőeknél, azonban kisebb remekművek itt is találhatóak, mint Gonella udvari bolond, illetve A jeruzsálemi templom lerombolása.


A Kunsthistorisches Museum (Flickr by Olivier Bruchez)


A Kunsthistoriches Museum gyűjteményét egyéb műtárgyak is gazdagítják. Az európai területről származó darabok szintén a 15-18. századból valók, ám találkozhatunk egyiptomi, görög és római földről származó ókori tárgyakkal is. A múzeumban hat különleges egyiptomi és közel-keleti kincsekkel berendezett terem tekinthető meg. Szarkofágok, isten és istennő szobrok, Kaminiszut sírkamrája, III. Thutmoszisz király mellszobra, halotti kultusztárgyak, fedeles korsók, múmiakoporsók, kék kerámia víziló szobrocskák, mumifikált állatok, mindennapi használati tárgyak emelik a Kunsthistoriches Muzeum pompáját. Az ókori Egyiptom mellett a Hellász illetve Római Birodalom területéről származó régiségek is megcsodálhatók. A legfontosabb kiállítási darabok a Magdalensbergi ifjú másolata, egy római császárkori villa stílusában berendezett terem, kisplasztikák és bronztárgyak, figurák és vázák, ékszerek, kámeák, mellszobrok, bizánci és germán tárgyak, s a 1799-ben Erdélyben kiásott népvándorlás korbeli aranykincs.

 
Természettudományi Múzeum: 

A Kunsthistoriches Museum tervezőinek másik alkotása Naturhistoriches Museum néven 1889-ben tárta ki kapuit a látogatók érdeklődő tekintete előtt. A Gottfried Semper és Karl von Hasenauer által tervezett építmény kísértetiesen hasonlít a Szépművészeti Múzeumra. A tervek alapján tetszetős belső kialakítására került sor, mellyel a kiállítási tárgyak szépségét próbálták meg kiemelni, amelyek száma ma nem kevesebb, mint 20 millió.


A Természettudományi Múzeum (Flickr by Premshree Pillai)


Az épületben harminckilenc termen sétálhatunk keresztül, s tekinthetjük meg a természettudományi, földtani, és régészeti alkotásokat felvonultató gyűjteményt. A kiállítási tárgyak közül a legismertebbek, valamint legértékesebbek a 25 ezer éves Villendorfi Vénusz, illetve a Mária Terézia által férjének ajándékozott ékszercsokor. A múzeum 2001-ben a világ tíz legértékesebb múzeumának megtisztelő címének elnyerésében részesült.

 
Burgtheater:

A német nyelven beszélők legelismertebb színpada a Burgtheater. A Gottfried Semper és Carl von Hasenauer által tervezett épület építési munkálatai 1874-ben kezdődtek s tizennégy év alatt 1888-ra fejeződött be. Befejezésekor azonnal megkezdte működését, társulatát a Udvari Színház színészei adták. Folyamatosan funkcionált 1897-ig, amikor is egy rövidebb időszakra becsukták. A II. Világháború nyomott hagyott rajta, bomba találat érte, mely során csak a nagy lépcsőház oldalai maradtak éppen. A gondos helyreállítási munkáknak köszönhetően a károk kijavítása teljesen láthatatlan.


A Burgtheater (Flickr by shlomp-a-plompa)


A császári színház legmegkapóbb része az északi-déli szárny nagy lépcsőszárnya, valamint maga a nézőtér, ahol még mindig a Habsburg birodalom meghatározó színei, azaz a krémszín, az arany, illetve a bíbor uralkodik. Színházi látogatásunk során érdemes még megcsodálni az előcsarnokot, mely egy 60 méter hosszú kanyarodó, gazdagon díszített folyosó.

 
Museumquartier:

Ki hinné ma már el, hogy a világ egyik legnagyobb jelenleg működő múzeumkomplexumának épülete eredetileg istálló volt. Az épület megépítésére VI. Károly adott utasítást. Johann Fischer von Erlachnak. Az egykoron 600 ló elszállásolására tervezett épületet 1918-ban átalakították, s kiállítások színhelyéül szolgált. 1990-ben újabb átalakításoknak köszönhetően a város egyik kulturális központjává vált. 2001-től széles szolgáltatásokat, és kulturális rendezvényeket szervez a bécsiek és az érdeklődök számára.

A Museumquartier (Flickr by Er. We)


A mai főépületben megtalálható a Kunsthalle, különböző színházak, valamint a Ludwig Alapítvány Modern Művészetek Múzeuma is. Az egykori istállóból mára kedvelt turistacélpont vált, ugyanakkor a helyiek is szívesen meglátogatják a környék kiváló kávéházait, illetve a különböző rendezvényeket. A főépület mellett a lóistállók is hasznosításra kerültek, ma itt kulturális szolgáltatásokat nyújtó helyiségek találhatók. Összeségében a csendes nyugodt környék és a kulturális programok széles kavalkádja miatt érdemes egy nyugodt kikapcsolódással töltött estét itt eltölteni.

 
Volkstheater:

A Burgtheater ellenpontjaként 1889-ben alapították meg a Volkstheatert. A Burgtheater pompája mellett, szükség volt egy olyan kulturális intézményre, ahol szélesebb közönség élvezhette, viszonylag mérsékeltebb áron, a különböző előadásokat. Az színház építészei között neves tervezőkkel találkozhatunk, mint Ferdinand Fellnerrel és Hermann Helmerrel.


A Volkstheater (Flickr by JeaMY Lee)


A épület kora csúcstechnológiájával épült. Az ezer férőhelyes épület Ausztria és Németország legnagyobb színházai közé tartozik.

 
Opera és Nashmarkt:

A negyed ellentétes hangulatú házakat ölel fel. Megtalálhatók a patináns épületek illetve a modern Mariahilfer Straße üzletei is. Ez a kettősék éles ellentétet állít a negyed összhangjában. A Mariahilfer Straße hosszú utcájában beváráslólehetőséggel bőven találkozhatunk. Nem csoda, hogy a német szó mellet, több más ország nyelvei is elhangozhatnak. A Ringstrassetól a város széléig húzódó negyed nevezetességei között megtaláljuk a Naschmarktot, a híres osztrák piacot, valamint a szecessziós palotát is. A kettősség a mai napig vonzza a turisták tömegét, mely elöl kellemes kávéházakba menekülhet a nyugalomra vágyó kiránduló.

 
Staatsoper:

Mozart Don Juan operájának lágy dallamaival nyílt meg a Bécsi Állami Operaház 1869. május 25.-én. Az épület tervezői Eduard van der Nüll és August von Siccardsburg páros voltak. Bár az épület a bécsi udvar pompáját, és gazdagságát hirdette a világnak Ferenc József, Habsburg uralkodó ízlését és a bécsiekét sem sikerült megnyernie a neoreneszánsz épületnek. A második Világháború során több már bécsi intézményhez hasonló az Operaházat is bombatalálat érte, mely után jelentős renoválásra, átépítésre volt szüksége. Az új nézőtérrel rendelkező Staatsoper 1955.november 5.-én fogadta első vendégeit, akiket Beethoven Fideliójával kápráztattak el.


Az Állami Operaház (Flickr by Flotografie)


Látogatásunk során semmiképpen se mulasszuk el megnézni a loggiában elhelyezkedő öt bronzszobrot (Hősiesség, Dráma, Fantázia, Humor, Szerelem), valamint a fő lépcsőház márványlépcsője mellén elhelyezkedő szobrokat, domborműveket, s a teaszalon meghitt szobácskáját. A Bécsi Állami Operaház legfényesebb ünnepe a húshagyókedd előtti utolsó kedden megtartott Bécsi Operabál, melyet hagyományosan keringővel nyit meg a felső tízezerhez tartozók fiataljai. Kiemelkedő rendezvényként említhető még meg a bécsi karnevál.

 
Majolica Haus:

Az Otto Wagner által tervezett épület a szecessziós stílusú házak egyik tipikus példája. A szecesszió jegyei legjobban a homlokzaton elhelyezkedő égetett mázas cserepekben fedezhetők fel. A cserepeket rózsaszínű rózsák, zöld levelek és kék virágok borítják.


A Majolica Haus (Flickr by Mor (bcnbits))


A falhoz illeszkedik az ablakpárkány díszítő motívumok is. Az épület ma lakóházaknak illetve a földszinten elhelyezkedő üzleteknek ad helyet.

 

Szecesszió háza:

A hófehér, kocka alakú épületet a bécsi szecesszió központjaként tartják számon. A kiállításoknak helyet adó épületet Maria Olbrich tervezte a XIX. század fordulóján 1897-ben. Az első tárlat pedig 1898. októberében került a nagyközönség fókuszának középpontjába. Az épület csaknem ablaktalan, s négy tornya mered az ég felé, tetején félgömb alakú 3000 babérlevélből álló díszítőelem található. A babérlevél a győzelmet, a méltóságot és a tisztaságot jelképezi. A homlokzaton már első látásra is szembetűnő az arany felirat, mely az alapítók mottóját tartalmazza: „Minden kornak a maga művészetét, a művészetnek szabadságát”. A ház jobb oldalán Marcus Antonius oroszlánvonta hadiszekér szobra lelhető fel. A második Világháború ezt az épületet sem hagyta érintetlenül, a berendezés eltűnt vagy megsérült, s maga a palota egészen az 1970-es évekig lepusztult állapotában maradt fent. Majd a bécsi szecesszió felé fordulásnak köszönhetően újjáépítették, s ma kifejezetten nagy becsben tartják.


A Szecesszió Háza (Flickr by Koobiekitten)


 Belvedere negyed:

A török veszedelem elmúlása után Bécs hirtelen terjeszkedésének köszönhető a mai belvedere-negyed meghatározó épületei. 1683 körül épült a Belvedere-palota. A negyed másik nevezetessége a Karlskirche. A negyedben megtalálhatóak még a turisták által igen kedvelt aprócska parkok, kertek, mely kellemes kikapcsolódás helyszínéül szolgálhatnak.

 
Belvedere palotái és kertjei:

A Johann Lukas von Hildebrandt által tervezett nyári palota Savoyai Jenő érdemeinek elismerésére épült. Savoyai Jenő korán dicsőített hadvezére volt, aki a törökellenes illetve a spanyol örökösödési háborúban jelentős szerepet játszott. Az nagyratörő tervei szolgáltak alapul a palota megépítése során. A lankás területen épült Belvederét két épületet foglal magában a Alsó-, illetve Felső-Belvederét, amelyeket a Dominique Girard által tervezett kert köt össze. A szimbolizmus megjelenik a kert három egységében, míg alsó része a négy elemet, középső a Parnasszus, felső része pedig az Olümposzt szimbolizálja. A kert egységét a közepén álló lépcsősor szakítja meg átmenetileg. A lépcsősor jobb és bal oldalán gyermekek és kerubok jelképezik az év tizenkét hónapját. A legmagasabb ponton található Felső-Belvedere díszes homlokzata a herceg dicsőségét mutatja, s eredetileg ünnepek tartására használták volna. A Felső-Belvedere kiemelkedő építészeti megoldásai a Sala Terrena herkulesi méretű szobrai által támasztott boltozatos mennyezet, a kápolna Francesco Solimena Feltámadást ábrázoló oltára, illetve angyalszobrai.


A Schloss Belvedere (Flickr by elmada)


Mai funkcióját tekintve a Felső-Belvedere az Osztrák Képtár műalkotásainak ad otthont. Az Alsó-Belvedere homlokzata sokkal egyszerűbb a Felső-Belvederhez viszonyítva. Az eredetileg a herceg mindennapjainak színhelyéül szolgáló rész ma az osztrák barokk művészet otthona.


 
 
 
impresszum | jogi nyilatkozat | kapcsolat                                                                                        Bécs